Fura ügy ez a karácsonyfadíszekkel. Kevés dolog marad érintetlen az évek során. Kevés az olyan szál, kevés az olyan tárgy, amely könnyűszerrel szolgálhatná mind a gyermekkort, mind a felnőttkort. A gyerekruhákat továbbadják, vagy becsomagolják az Üdvhadsereg számára, a Donald kacsás karórának elpattan a hajszálrugója; piros cowboycsizmák elkopnak. A levéltárcát, amit az ember az első táborozás kézimunka-foglalkozásán készített, Lord Buxton-tárca váltja fel, s a piros játék vonatot felnőttesebb játékok - autók, teniszütők vagy esetleg ezek az új tévés játékok. Csak kevés holmi van, ami hű marad az emberhez. Talán néhány könyv, egy szerencsepénz vagy egy folyton gyarapodó bélyeggyűjtemény.
És a szülői ház karácsonyfadíszei.
– Stephen King
Karácsony-táji álmaink
- cifrábbakat nem lát a lélek.
Fenyőfák díszes ágain
angyalhaj, csengő, gyertyafények.
– Csorba Győző
Azt mondják holnap lesz karácsony -
Tornyos fenyőfám fölcicomázom
csillaggal angyalhaj-felhőkkel,
tulipán-szívű csengőkkel
s alárakom a kerék Földet,
ajándékként ígért jövőnket,
kicsomagolt vad álmainkat,
értünk vérző halottainkat,
lemondásaink jaj-nyugalmát,
mint horpadt, sápadt aranyalmát.
– Csoóri Sándor
Zúgva nyargal a szél, hordja a havat,
Mindenekre tiszta fénypalástot ad.
Egyiránt borít el bércet, völgyeket,
Tán az egyenlőség tart ma ünnepet.
Ünnep van valóban, ím a büszke vár
Dús világításnak özönében áll,
Fényes csarnokáról hangzik a zene,
S vad dombérozásnak hangja jön vele.
– Madách Imre
Karácsonyfa. Karácsony!
Aranydió zöld ágon.
Csillagszóró, gyertyafény
ég a fenyő ünnepén.
– Donászy Magda